Biatorbágy – Az éltető kert erejének tízéves példája – meglátogattuk a Biatorbágyi Kertbarát Kört

Biatorbágy az agglomeráció része, legtöbben a tragikus emlékű viaduktjáról ismerik. Pedig van itt hagyománya az őszibarack termesztésének, a Katalin-hegy és Ürgehegy szőlőiből készült borból pedig egykor királyi asztalokra is került. Az itt termett fehérborok nem olyan savasak, mint etyekiek: erre külön felhívják a figyelmet a borosgazdák. A kiskertekben csinos konyhakertek, az utcákon szép virágok várják az ide érkezőket.

Találunk itt számos védett hársfát, a hangulatos Füzes-patak mentén pedig természetes gyógynövénykert húzódik végig.

Biatorbágyon a Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ Kertbarát köre fiatalnak mondható: még csupán 10 éves. Hogy mi minden történt ez idő alatt a kis közösségben, arról kérdeztem Ujvári Gabriellát, a kör vezetőjét. Gabi kertészmérnök, saját biokertészetében gazdálkodik, és gőzerővel szervezi a tavaszi magbörzét, amin egyben a tízéves fennállást is megünneplik. Az ő nevéhez fűződik az óvoda közelében a közterületi gyógynövényes ágyások ötlete, és ő vezeti gyógynövényismereti sétákat keresztül-kasul a településen.

Fotó: Ujvári Gabriella

Hogy alakul meg egy kertbarát kör, és hogyan lesz valakiből a vezetője?

A biatorbágyi Faluház 2014-ben csatlakozott a Legszebb konyhakertek országos versenyhez. Akik ezen a megmérettetésen elindultak, azok a résztvevők voltak a kertbarát kör alapító tagjai. Szolnoki Brigi művelődésszervező fogta össze a kis csoportot, a szakmai munkába besegítettem olykor. A városgondnokságon mint főkertész dolgoztam akkor, és váratlanul ért a felkérés, hogy én legyek a kertbarát kör vezetője. Odahaza vittem a fiatal gazda pályázatomat, a saját kertészetemet, egyetemre jártam és ott volt még a két leányom is, tehát nagy dilemma volt, hogy szabad-e jó szívvel elvállalnom még ezt a feladatot is. Végül is igent mondtam, és ezt azóta sem bántam meg. Igaz, hogy tényleg olykor túlontúl sok a feladat, de kapok segítséget is, a közösségben töltött idő pedig feltölt, és magam is sokat tanulok a tapasztalt kertészkedőktől.

Tartottam attól, hogyan fognak elfogadni, hiszen akkor még épp, hogy betöltöttem a negyedik X-et, a legfiatalabb tag pedig jóval túl járt az ötvenen is. Ott volt köztük egykori tanárnőm is, aki nagy tisztelettel és empátiával fogadott. A tagok nagy része most is a nyugdíjas korosztályt képviseli, de egyre több a fiatal. Nem csak tősgyökeresek, hanem a városból kiköltözött, környezettudatosan gondolkodó 30-40-esek. Aki nem nőtt bele a kertészkedésbe, annak nagy kihívás egy konyhakert, itt pedig egymástól lehet tanulni, ellesni a praktikákat.

25-30 fő a „kemény magunk”, akik minden összejövetelünkön ott vannak, de több mint 150-en iratkoztak fel a levelezőlistára.

Tagjaink között vannak örökifjú szépkorúak, mint Bugán Józsi bácsi, aki korát meghazudtoló energiával műveli kertjét és Váradi Józsi bácsi, aki civilben órásmester: antik órákat javít, több száz éves óraműveket restaurál. Sajnos már nincs köztünk Marika néni, aki többször is megnyerte A legszebb konyhakertek versenyt. Csodálatosan ötvözte kertjében a konyha- és díszkertet, a virág- és zöldségágyásokat, maga nyírta formára szinte az utolsó pillanatig is a buxusbokrokat.

Fotó: Ujvári Gabriella

Akik nem ismernek kertbarátokat, azokban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit csinálnak ők azon kívül, hogy mindenki műveli a saját kertjét?

Egyrészt meglátogatjuk egymás kertjeit, hiszen abból lehet igazán tanulni. Megbeszéljük a sikereket, a nehézségeket. A tagok örömmel és büszkeséggel mutatják meg ilyenkor a legféltettebb kincseiket, és a házigazda mindig készül valami harapnivalóval, amivel megvendégeli a többieket.

Igyekszem olyan témákat, olyan előadókat hozni az eseményeinkre, amelyek sokakat érdekelnek, és ilyenkor bizony olykor kicsinek bizonyul a terem. A biokert, a dombágyás sokak érdeklődésére tart számot, de az elmúlt évek az ésszerű vízgazdálkodásra is ráirányították a figyelmet – az öntözés, a vízvizsgálat, a talajélet és a komposztálás szintén olyan témakörök, amelyeket sokan éreznek fontosak. Volt már előadónk több ízben Székely Gyöngyvér, a biokertészkedés szaktekintélye, Lechner Judit, a teremtésvédelmi kalendárium szerzője, gyönyörű kerti gondolatokat tolmácsolva. Tanultunk Ádám János egyetemi tanártól növényvédelemről, megismertette velünk az új kártevőket, az ellenszereiket, és volt gyakorlati gyümölcsfaoltó napunk is. Októberben a szőlő és a bor a téma, ezt általában összekötjük egy látogatással a közeli Ürgehegyre. A november pedig a szobanövényekről szól, hiszen aki kertbarát, télen sem hagyja abba a munkát, és általában odabent is gyönyörű növényeket nevel. A covid idején kis oktatóvideókat készítettem, hogy legalább az online térben tudjunk találkozni.

Egyre jobban élvezem ezt a munkát, mert a kertészkedésen át formálja a közösséget.

Már többször feltettem magamnak a kérdést: mi a célja a kertbarát körnek? Egy szűkebb csoport kialakítása, akik segítenek egymásnak, vagy inkább a szélesebb körű ismeretszerzés? Azt hiszem, ez a két vonal szépen megfér egymás mellett, és nagy szükség van mindkettőre.

 

Magad is kertészkedsz, különleges levélzöldségeidet nem csak a helyi piacon ismerik: hírük távolabbra is eljutott már. Miért éppen ezeket a növényeket választottad?

Biokertészetemben fűszer- és gyógynövényeket nevelek, virág- és zöldségpalánták egészítik ki a kínálatot. Az itteni talajadottságok leginkább a levélzöldségeknek kedveznek, ezt tapasztaltam meg az évek során. Így jött az ötlet, hogy olyan levélzöldségekkel gazdagítsam a zöldségek palettáját, amelyek könnyen termeszthetők, és egy részük ráadásul télálló. Vagyis kis gondossággal, minimális takarással egész télen is szedhetjük őket. Ilyenek a mizuna, a mibuna, a wasabino, a különleges levelű szarvasagancs-útifű. Nagy szerepük van ezeknek a növényeknek a téli, koratavaszi vitaminpótlásban. Aki rákapott ezekre a zöldekre, és megérzi a bennük rejlő lehetőségeket, azok már ismerik a vizitormát, a borbálafüvet, a spenótfát, az amarántokat is. Aki pedig meg szeretne ismerkedni velük és a termesztési, felhasználási lehetőségekkel, azok számára rendszeresek a bemutató programok a fóliasátorban.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Idén lesz 10 éves a kertbarát kör, ez alkalomból nagyszabású programmal készültök, amelyre nem csak a kertbarátokat, hanem minden érdeklődőt vártok. Mire számíthat, aki ellátogat hozzátok?

Ezen az eseményen sem csupán magunkban fogunk ünnepelni. Fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körből szerezzük az ismereteinket, és ez a nap is alkalmas találkozásra, beszélgetésre, tanulásra. A magyar nagyasszonyok kertjeiről fog mesélni nekünk dr. Herczeg Ágnes tájépítész, egyetemi docens. Bemutatkozik a Szent Ferenc tanyaóvoda, ami egy csodálatos kezdeményezés! Néhány kilométerre van tőlünk, azt az értékes munkát, azokat a jövőbe mutató gondolkodást érdemes minél többeknek megismerniük. Lesz gyógynövények és levélsaláták bemutatója, belekóstolhatunk az ehető virágok, a helyi borok világába, találkozhatunk növényorvossal, tájvédőkkel, a közösségi kertek létrehozóival. Lesz szó a biodiverzitás fontosságáról, a vetőmagfogás rejtelmeiről permakultúráról, a biokert legfontosabb ismérveiről.

Nekem ez a téma különösen fontos, mert sokan azt gondolják, hogy a biokert egyenlő azzal, hogy nem csinálunk benne semmit. Pedig az igazán jól működő biokertnek része az erdő- vagy cserjesor, amelyben otthonra lel rengeteg madár. A virágos mező, amely a beporzó rovarokat vonzza. Ebben a kék és lila virágok a ragadozó rovarokat csalogatják, ők segítenek többféle kártevő ártalmatlanításában. A „tetűmágnes” növények segítenek a levéltetvek elleni védekezésben, egyes jelzőnövények utalnak a talaj életére. Egyszóval ez egy olyan szerves egység, amelynek létrehozása és visszaállítása nem könnyű, viszont nagyon hálás feladat. Székely Gyöngyvér, a biokert egyik hazai szaktekintélye évek óta segíti a közösségünket abban, hogy minél eredményesebben tudjunk vegyszerek nélkül gazdálkodni a kiskertekben, mert ezzel tudjuk biztosítani a legízletesebb és legtáplálóbb zöldségeket. És ez szolgálja a jövőnket is.